Transzferárperek: egyszer az adóhatóság, egyszer pedig az adózó nyer

2017. július 25. kedd - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Megesik, hogy hasonló alapokon nyugvó transzferárperekben egyszer az adóhatóság, egyszer pedig az adózó nyer. A transzferárszakértő szerint a bankok hirdetményei nem, az MNB statisztikái viszont feltételesen felhasználhatóak lehetnek transzferárak alátámasztására. Az adóhatóság pedig nem csinál titkot abból, hogy a transzferár-ellenőrzések során üzleti adatbázisokat alkalmaz. Mindezek kiderültek a budapesti Kempinski Szállóban lezajlott transzferárper-konferencián.

Pár héttel ezelőtt a Joint Venture Szövetséggel és a Német–Magyar Kereskedelmi Kamarával együttműködve a Francia Kereskedelmi Kamara konferenciát szervezett, amelynek a fókuszában a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárazáson alapuló adóperek álltak. Ezen perek alapja, hogy a NAV adott esetben nem fogadja el a kapcsolt vállalkozások egymás között kialakított árait, és a NAV és az adózók között vita alakul ki, hogy az adózó által alkalmazott ár megfelel-e annak, amelyet független piaci felek egymás között hasonló helyzetben alkalmaznának.

más határidőket szabnak meg az időszakos elszámolású ügyleteknél

Kép: Pixabay

Egy eset – két megoldás

Előfordul, hogy hasonló jellegű ügyekben a bíróság egymástól eltérő ítéleteket hoz. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői, Fehér Tamás és Barta Péter által felvázolt mindkét ügyben a NAV az egyes pénzeszközök csoporton belüli időleges rendelkezésre bocsátásáért felszámított kamat mértékét kifogásolta. Az adóhatóság mindkét ügyben azt állította, hogy a magyar fél által felszámított kamat túl alacsony volt. Az adózók mindkét esetben betéti kamatokat tekintettek a sajátjukkal összehasonlítható mértékűnek, miközben az adóhatóság mindkét esetben a kölcsönkamatokat vette alapul.

A NAV által megnyert ügyben az adózó a szerződés jogi minősítésére hivatkozott: az adózó szerint a szerződés megnevezése ellenére a felek tartalmilag nem kölcsön-, hanem valójában betéti szerződést kötöttek. A másik ügyben az adózó a tranzakció gazdasági tartalmára koncentrált és arra törekedett, hogy szakértő kirendelésével támassza alá, hogy az általa alkalmazott kamatmérték nem tért el a szokásos piaci mértéktől. A két ügy tanulságaként az előadók kiemelték, hogy transzferár kérdésekben kiemelten fontossá váltak a szakértői megállapítások és azon ügyekben van az adózóknak jó esélyük nyerni, ahol a szokásos piaci ár mértékét teszik az ügy fókuszává, majd ezt szakértővel is tudják bizonyítani.

Melyiket a sok közül?

Az adózók számára finanszírozási ügyletekben gondot jelent az is, hogy milyen adatbázisra támaszkodjanak transzferár-tanulmányaik megalkotása során. Mint ezt Szmicsek Sándor igazságügyi szakértő, a Mazars adópartnere kiemelte, erre több jó megoldás is létezhet. A gyakorlatban az adóhatóság rendszeresen támaszkodik a Magyar Nemzeti Bank által publikált, hazai vállalatok által fizetett hitelkamatokat bemutató statisztikai adatokra, és ezeket jellemzően elfogadja, ha az adózó erre alapozva határozza meg a piaci kamatot. Nincs gond akkor sem, ha az adózó ezektől az adatoktól eltér vagy más módszerrel határozza meg a piaci kamatot, feltéve, ha ezt megfelelően alátámasztja. Az adózó érveit az adóhatóság köteles figyelembe venni.

A szakértő által vizsgált, bíróság által tárgyalt ügyben azonban az adózó anyavállalatától felvett kölcsönének piaci mértékét az adózó magyarországi kereskedelmi bankok nyilvános hirdetményeivel kívánta alátámasztani. Mivel ezek a közzétett kamatmértékek nem feltétlenül megvalósult ügyletekhez kötődnek, ezért a szakértő szerint azok nem alkalmasak a piacon ténylegesen kialakuló kamatok bemutatására. A kérdéses ügyben a bíróság végül nem is fogadta el a hirdetményeken alapuló kamatmértéket a szokásos piaci ár alátámasztására.

20 milliós bírságot kockáztatnak a figyelmetlen cégek
Az adóhivatal akár 20 millió forint büntetést is kiszabhat egyes vállalatokra, ha azok nem teljesítenek egy új előírást. Egy május végén hatályba lépett jogszabály ugyanis új bejelentési kötelezettségeket ír elő a Magyarországon működő multinacionális vállalatoknak a transzferárazással, pontosabban az országonkénti jelentéssel kapcsolatban.

A NAV nem árul zsákbamacskát

Az előadásokat követő panelbeszélgetés során a NAV képviselője is megosztotta a transzferárazással és az ebből eredő adóperekkel kapcsolatosan általa tapasztalt tendenciákat. Mint Kiss Tamás osztályvezető elmondta, a NAV folyamatosan finomítja a transzferár-ellenőrzés módszereit. Az adózók ellenőrzésre való kiválasztásnál a NAV egyre nagyobb figyelmet fordít a megújuló kockázatelemzési módszerekre, amelyek jobban ráirányíthatják a hatóság figyelmét akár a licensz- és menedzsment díjak mértékének, akár a pénzügyi tranzakcióban használt ellenértékeknek a vizsgálatára. Várhatóan speciális ügylettípusként jelenik meg a közeljövőben a NAV-nál a csoporton belüli üzleti átszervezések transzferár alapú vizsgálata.

A konferencián kiderült az is, hogy a NAV a transzferár-ellenőrzések során számos nemzetközileg elismert üzleti adatbázisra támaszkodik, így lehetősége nyílik a kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönügyletek alapos vizsgálatára.

Amiben a tanácsadó és a NAV is egyetért

A konferencia végkicsengéseként valamennyi résztvevő úgy látta, hogy a transzferár-viták a jövőben mind tanácsadói, mind hatósági oldalról tovább finomodnak majd. Ez a résztvevők szerint csoporton belül is szükségessé teszi a minél megalapozottabb szerződések kidolgozását, valamint a „nem csak a fióknak készülő”, megalapozott transzferár dokumentációk elkészítését.

Adózás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor