Nagy port kavart a július 1-én életbe lépett igazságügyi miniszteri rendelet, mely a székhelyszolgáltatók számára olyan többletkötelezettségeket állapított meg, amellyel sokuk további tevékenységét ellehetetleníti. Az IM június 30-án közzétett rendelet-tervezete máris módosítaná a július 1-i székhelyszolgáltatásról szóló rendeletet, tisztázva egyes megfogalmazásokat és némileg lazítva az eredeti rendelet szigorú követelményein.

2018 jelentős év lesz az adatvédelem területén, hatályba lép az új európai adatvédelmi rendelet, amely Magyarországon is közvetlenül hatályos és alkalmazandó jogszabály lesz, felváltja a jelenleg hatályos Infotörvényt. A küszöbön álló változás alkalmat biztosíthat arra, hogy elmélyüljön, vagy – jobb később, mint soha alapon – széles körben kialakuljon az adatvédelmi jogi tudatosság.

Visszahívhatja a szabadságon lévő munkavállalót főnöke? Igen. Még akkor is, ha a beosztott esetleg másik kontinensen tölti a szabadságát? Igen, a Munka törvénykönyve szerint mindez lehetséges, ám csak kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, ráadásul a feleknek kölcsönösen be kell tartaniuk az együttműködési kötelezettség, a méltányos mérlegelés elveit. Jogvita esetén pedig a bíróság a konkrét ügy összes körülményét megvizsgálja.

Megesik, hogy hasonló alapokon nyugvó transzferárperekben egyszer az adóhatóság, egyszer pedig az adózó nyer. A transzferárszakértő szerint a bankok hirdetményei nem, az MNB statisztikái viszont feltételesen felhasználhatóak lehetnek transzferárak alátámasztására. Az adóhatóság pedig nem csinál titkot abból, hogy a transzferár-ellenőrzések során üzleti adatbázisokat alkalmaz. Mindezek kiderültek a budapesti Kempinski Szállóban lezajlott transzferárper-konferencián.

A reklámadó a magyar adórendszer talán legvitatottabb adóneme európai szinten is, melynek története újabb fordulópontjához érkezett. Ismét változnak a szabályok, adó-visszatérítés, de a milliárdos bírság lehetősége is benne van a pakliban! A legújabb módosítások 2017. május 26-án és július 1-jén léptek hatályba, de nem szabad azonban elfelejtkezni a már 2017. január 1-jétől érvényben lévő szankciókról sem. a LeitnerLeitner adótanácsadó szakértőinek segítségével összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A munkáltatónak joga van arra, hogy előírja, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején túl, meghatározott feltételek mellett rendelkezésre álljon, és ha szükséges, munkát végezzen. Ezekben az esetekben beszélhetünk ügyeletről vagy készenlétről. Melyek az ügyelet és a készenlét alapvető szabályai, és milyen különbség van a kettő között? Szakértőnk segít!